Hiúság és Féltékenység úrfi

Ónodi Annamária története

2022. 06.23.

Azon a hétvégén találkozott újra a két testvér, amikor Illúziónak az 500 évente kötelező továbbfejlesztési tréningjén kellett részt vennie. Ahhoz, hogy tökéletesen tudja végeznie a munkáját ismernie kellett a legújabb szépségápolási és kozmetikai szereket, a legújabb pszichológiai és coaching módszereket, de szívesen váltott eszmecserét szellemgyógyászokkal és még a régi módszereket használó kuruzslókkal is.

Barátnője hiányában Elégedetlenség egyedül üldögélt kedvenc kávézójuk teraszán és magában mérgelődött, hogy az emberek 20%-a még mindig normálisnak tekinthető. Még mindig nem hódolt be mindenki a Hatalom Ördögének, nem kötöttek barátságot Érdek Úrfival, az Ármány-és-Gonoszság-Szellemétől pedig határozottan elzárkóztak. Mi lesz így velük? Hiszen ígéretet tettek, hogy 2030-ra minden embert a ROSSZ szolgálatába fognak állítani és végérvényesen kiűzik az emberek lelkéből a FÉNY-t. Ekkor jelent meg rég nem látott ikertestvére a kávézó teraszán.

Hiúság tíz perccel korábban született, mint Elégedetlenség, és ez az aprócska tény örökre megmérgezte kapcsolatukat. Hiúság volt az idősebb, ő volt a szebb, az okosabb. Elégedetlenség örök életében szenvedett ettől a kapcsolattól. Szenvedett attól, hogy nővére mindenben különb, legalábbis minden egyes alkalommal erőteljesen kihangsúlyozta számára, hogy ő mennyire húga felett áll.

A két testvér évek óta nem beszélt egymással. Amikor Hiúság megpillantotta testvérét, megdöbbent. Legszívesebben visszafordult volna, messze elkerülve még a környéket is. De nem tehette, a hiúsága nem engedte. Felvette tehát a szokásos könnyed, magabiztos modorát, és jól beállított műmosolyával, mesteri módon kidolgozott műkedvességével kitárt karokkal közeledett testvéréhez. Óh, mennyire utálta Elégedetlenség ezt a megjátszott kedvességet! Amennyire lehetett türtőztette magát, és még egy gyenge mosolyt is megpróbált az arcára erőltetni.

• Ülj le az asztalomhoz! - invitálta visszafogott kedvességgel testvérét.

Hiúság bevonulása mesteri volt, mint egy igazi dáma ült le testvére mellé. Rögtön bele is kezdett a szokásos monológjába. Testvére jól ismerte ezeket az üres, semmitmondó, öntömjénező beszédeket. Amikor Hiúság éppen levegőt vett, hogy belekezdjen egy még nagyobb szabású öndicséretbe, Elégedetlenség hirtelen közbevágott.

• A szerelmedet hol hagytad? Azt beszélik, hogy sülve-főve együtt vagytok.

Hiúság elsápadt, szava elakadt, a gyűlölet szikrája lobbant fel a szemében. Legszívesebben a testvére fejéhez vágta volna, hogy „Mi közöd hozzá, te kis korcs!” A legjobban azt gyűlölte testvérében, hogy az átlátott rajta és érzéketlenül rátapintott a gyenge pontjára. Hiúság senki előtt nem vállalta fel, ha valami nem volt rendben körülötte. Márpedig most bajban volt. Féltékenység Úrfi volt a nagy szerelme, akivel már több mint három hónapja nem beszéltek egymással.

Legendás volt a kapcsolatuk. Szenvedélyesen, szerették egymást, de ahol sok a fény, ott sok az árnyék. Hiúság szeretett flörtölgetni, hiúságát legyezgette az a tudat, hogy bármelyik férfit megkaphatná. Ez roppant mód bosszantotta Féltékenység Úrfit. Szerencsére tökéletesen ismerte kedvese gyenge pontját és ezt ki is használta ellene. Féltékenység Úrfi gyönyörű férfi volt, bármelyik nő boldogan odaadta volna magát neki. Ez volt Hiúság számára a legnagyobb ösztönző erő. Neki kellett a legszebb, a legvonzóbb férfi, az a férfi, akiért mindenki rajong. Elég volt Hiúság lelkében felpiszkálni a féltékenységet, máris szenvedélyesen igyekezett visszacsábítani magához Féltékenység Úrfit. Kapcsolatuk örök küzdelem volt. A féltékenység, a vágy, a megszerzés örömének egy különlegesen szenvedélyes egyvelege. Éveken keresztül űzték ezt az őrjítő, ugyanakkor mámorító játékot egymással.

Három hónappal ezelőtt hiba csúszott Hiúság számításába. Kacérság megjelent a színen és elhatározta, hogy megszerzi magának Féltékenység Úrfit. Kacérság gyönyörű fiatal lány volt és Féltékenység Úrfira vetette ki hálóját. Hiúság számára ez elviselhetetlen érzés volt. Eddig mesteri módon űzte el mindig Kacérságot kedvese közeléből. Sajnos most más módszert alkalmazott. Be akarta bizonyítani, hogy a kora ellenére is vonzóbb nő, mint Kacérság… Szerencsétlenségükre éppen akkor érkezett meg Önzés-és-Ego Hercege, akiben heves érzelmeket váltott ki Hiúság eléggé félreértető viselkedése. Hiúság nyitott volt, ragyogott, az egész világnak küldte a jelzéseit, hogy ő a leggyönyörűbb és legkívánatosabb nő a világon. Önzés-és-Ego Hercege erre teljesen bekattant és vadul ölelgetni kezdte Hiúságot. Ezt a pillanatot látta meg Féltékenység Úrfi. Odament hozzájuk, pofon vágta Hiúságot és közölte, hogy köztük mindennek vége. Hiúság életében nem volt még ilyen megalázó helyzetben. Önzés-és-Ego Hercegét egyáltalán nem zavarta ez a kis incidens. Ő szíve szerint ott helyben magáévá tette volna Hiúságot. Hiúság viszont undorodott a Hercegtől. Megszégyenülten menekült a Herceg karjaiból. A szobájában hol dühöngött, hol zokogott. Egy rövid üzenetet bírt csak Féltékenység Úrfinak küldeni: „Kérlek, hogy beszéljük meg! Szeretlek.” Féltékenység Úrfi csak ennyit válaszolt: „Nem érdekelnek a magyarázataid. Mindent láttam.” Szegény Hiúság, mit tudott volna ennél többet tenni? Ment volna el a férfihoz? Próbálta volna elmagyarázni neki, hogy az egész csak félreértés volt? Ezt azért nem engedte a hiúsága.

A csendet újból testvére törte meg:

• Végre rájöttél, hogy te jobb társat érdemelsz, mint Féltékenység Úrfi?

Hiúság úgy érezte, mintha testvére tört döfött volna a lelkébe és ott kétszer-háromszor megforgatta volna. De a hiúsága erősebb volt mindennél. Még önmaga előtt is titkolta, hogy majd elpusztul, úgy hiányzik neki a szerelme. Gyorsan felvette hát a jól ismert álarcát és könnyed csevegésbe kezdett.

• Az utóbbi időben már elviselhetetlen volt. Tudod, a megrögzött féltékenysége. Most végre szabad vagyok. Végre önmagam lehetek. Egyébként te, hogy vagy?

Ez utóbbi kérdésből látta Elégedetlenség, hogy baj van. Testvére csak akkor szokta megkérdezni tőle, hogy hogy van, ha éppen el akarja terelni a beszélgetést valamiről. Most kivételesen nem bánta. Hátha a testvére tud nekik segíteni.

• Tudod, az emberek 20%-a még normális. Az Ármány-és-Gonoszság-Szellemétől elzárkóznak. Távol tartják maguktól a Hatalom Ördögét. Nem tudja őket rászedni Érdek Úrfi. Olyan reálisan látják magukat, hogy sem Illúzió, sem én nem tudjuk őket ROSSZ útra vezetni.

Hiúság az elmúlt öt évet szenvedélyes szerelemben töltötte Féltékenység Úrfival. A munkájukról is elfeledkeztek. Most, hogy ez a csodálatos érzés megszűnt, a lelke felett egyre inkább átvette a hatalmat a sötétség. Pontosan tudta, hogy mit kell tennie. Először a szerelmeseket tette tönkre az ostoba hiúsággal. Gyerekjáték volt. Egyszerűen meg kellett várnia, hogy valamin összevesszenek, utána pedig mindkettőjükbe beleültette azt az érzést, hogy „Te sokkal különb vagy.” „Neked jobb járna.” „A másik fél a hibás, neki kell kiengesztelnie téged.” „Igazán megérdemelnéd, hogy a másik mindent megtegyen azért, hogy hajlandó legyél vele egyáltalán szóba állni.” És ha nem vesztek össze? Ugyan már! Akármelyik nőben fel tudta kelteni azt a hiúságot, hogy nőnek akarja még érezni magát és ki akarja próbálni, hogy működik-e még a csábereje. Egy normális férfi erre érzékenyen reagál. A nők persze további hiúsági kérdést csináltak abból, hogy őket aztán ne gyanúsítgassák.

Egyre kevesebb szerelmes pár maradt a világon. Valami más költözött az emberek szívébe. Egyszerű, könnyen csillapítható vágyak. Mint amikor megkívánunk egy finom süteményt és kinyújtjuk érte a karunkat. Hiúságnak nem igazán volt dolga már a párkapcsolatok megrontásával, hiszen már egyáltalán nem léteztek párkapcsolatok.

Újabb munka után kellett néznie. Az emberek nagy része még bejárt a munkahelyére dolgozni. No, ott igazán nem volt nehéz dolga, hiszen Érdek Úrfi előkészítette számára a terepet. Csak azt a helyzetet kellett megkeresnie, amikor a vezető nem rendelkezett megfelelő képességekkel. A vezetőbe elültette a hiúságot, hogy igenis őt tekintsék a főnöknek. Így a végsőkig ragaszkodott a hibás elképzeléseihez. Az idősebb, tapasztaltabb alkalmazottakkal is könnyű dolga volt. Ki ne ismerné azt az érzést, hogy „Ez a nyikhaj gyerek nekem ne dirigáljon, amikor az apja lehetnék!” A közel vele egykorúak azt mormogták az orruk alatt „Miért gondolja úgy, hogy egy kinevezéssel az értelme is megfog nőni? Éveken keresztül én voltam a szakmai vezetője, most meg kiskirálykodik itt felettem…. Azt hiszi, hogy ő mindent jobban tud, csak azért, mert előléptették?”

Mit válaszolt Hiúság testvérének? Semmit. Túlságosan nagyra tartotta magát ahhoz, hogy elismerje, hogy testvére új célt adott az életének. Hiúság még a legelkötelezettebb emberek lelkét is megmérgezte. Bosszút akart állni az egész világon az őt ért sérelem miatt. A normális emberek száma lassan, de biztosan fogyatkozott.